- Szerződő felek: Szükség van a szerződő felek pontos személyi adataira, ezért a szerződés szerkesztéséhez kérjük küldjék meg a szerződő felek személyi igazolványán, lakcímkártyáján és adókártyáján szereplő adatokat.
A gördülékeny kapcsolattartás érdekében legyenek szívesek adják meg a szerződő felek telefonszámát és e-mail címét is.
- Vétel tárgya: minimálisan az ingatlan pontos címe vagy helyrajzi száma, amely alapján le tudunk kérni tulajdoni lapot. Az ingatlan tulajdonosa évente két alkalommal ingyenesen tud lekérni tulajdoni lapot. Közöljék továbbá, hogy az ingatlan milyen állapotú (új, újszerű, jó, felújított, közepes, részben felújítandó, felújítandó, romos, bontandó, befejezetlen, építés alatt).
- Vételár: Adásvételi szerződés esetén mindenképp szükség van a vételár pontos összegére és a vételár kifizetésének módjára (egyösszegben vagy részletekben, készpénzben vagy átutalással)
Amennyiben banki hitelből történik az ingatlan vásárlása, közöljék a hitelt folyósító pénzintézet nevét és a hitel típusát.
- Birtokbelépés: teljes vételér kifizetésével egyidejűleg, vagy ettől elérően.
- Egyéb adatok: Ha készül energetikai tanúsítvány és/vagy villamosbiztonsági felülvizsgálat, annak pontos száma.
Amennyiben rendelkezik ügyfélkapuval, abban az esetben elektronikus úton a magyarország.hu oldalon tulajdon, ingatlan, ingatlannyilvántartási szolgáltatások, tulajdoni lap lekérés menük kiválasztásával tud lekérni tulajdoni lap e-hiteles másolatot évente két alkalommal ingyen, minden további esetben 4.800 Ft díj ellenében, amely az oldalon bankkártyával fizethető. A szerződések elkészítéséhez elegendő a szemle, nem kell teljes másolatot lekérni.
Amennyiben nem rendelkezik ügyfélkapuval vagy kifejezetten ezt kéri, az ügyvédi iroda is le tudja kérni a tulajdoni lapot online 4.800 Ft ellenében.
Térképmásolat szükség esetén az info.foldhivatal.hu oldalon tölthető le.
Ebben az esetben az ügyvédi irodában szerkesztünk egy meghatalmazást, amely tartalmazza a szerződéskötés konkrét adatait és a meghatalmazás terjedelmét (pl. egy konkrét helyrajzi szám alatti ingatlan esetén jogosult lehet a meghatalmazott az ingatlan eladására, ennek keretében az adásvételi szerződés aláírására és vételár átvételére a megbízó helyett és nevében).
Ezt a meghatalmazást távellenjegyzéssel aláírja a távollevő fél, majd az aláírt példányokat postai úton megküldi az ügyvédi iroda részére, ahol a helyben lakó fél is aláír. Ezt követően a szerződéskötés esetén már a meghatalmazott jár el és ír alá a meghatalmazó nevében.
Erre való az úgynevezett távellenjegyzés. Ilyenkor a szerződő fél nem jelenik meg személyesen az irodában, hanem valamilyen előre egyeztetett elektronikus felületen (Skype, Teams, Zoom…) vesszük fel vele a kapcsolatot és videóhívás során ír alá az ügyfél az ügyvéd előtt személyazonosítását követően.
A távellenjegyzésről az eljáró ügyvéd videófelvételt készít. Ezt követően a távollevő fél a szerződést postai úton megküldi az ügyvédi irodának, ahol a helyben lakó is alá tudja írni az okiratot.
Igen, általában ezek kötelezően beszerzendő okiratok lakóingatlan adásvétele esetén. Minkettőt az eladónak kell saját költségén elkészíttetnie és a vevő rendelkezésére bocsátania. Az okiratok száma feltüntetésre került a szerződésben is. A pénzintézetek a hitel folyósításához mindig kérik az energetikai tanúsítvány beszerzését. A VBF-et tapasztalatunk szerint már kevesebben csináltatják meg, ugyanakkor élet- és vagyonbiztonsági szempontból, továbbá az eladót terhelő kellékszavatosság miatt általában indokolt lehet a felülvizsgálat elvégeztetése is.
Az adásvételi szerződésnek nem érvényességi kelléke az energetikai tanúsítvány vagy a VBF megléte, azt az eljáró ügyvéd az ügyfelektől nem kérheti számon, ugyanakkor tájékoztatni köteles az ügyfeleket ezen okiratok beszerzésének kötelezettségéről.
Térképmásolat szükség esetén az info.foldhivatal.hu oldalon tölthető le.
Általános gyakorlat, hogy például adásvételnél a vevő választ ügyvédet és ő fizeti a felmerülő ügyvédi munkadíjat, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás szolgáltatási díját is. Ezen piaci szokásoktól azonban a felek közös megállapodással eltérhetnek, választhatnak közösen ügyvédet és akár meg is oszthatják a költségeket, bár ez utóbbi viszonylag ritka.
A szerződéskötés ügyvédi munkadíját minden esetben a konkrét ügyérték és az elvégzendő munka összetettsége alapján, egyedileg határozzuk meg.
Az ügyvédi irodában készpénzben és átutalással minden esetben lehet fizetni, de az ügyek döntő többségében a bankkáryával történő fizetés is biztosított. Az irodában eljáró ügyvédek és partnereik ügyvédi letéti számlával is rendelkeznek, így szükség esetén ügyvédi letétbe is helyezhető a pénz (például földszerződések esetén gyakori, ha átutalással nem tud a vevő fizetni az eladónak, mivel ő bankszámlával nem rendelkezik, ugyanakkor a szerződés jóváhagyása és kifüggesztése még folyamatban van).
A foglaló nem más, mint úgynevezett szankciós vételárelőleg, azaz egy olyan vételárrészlet, amely kapcsán a felek önként vállalnak többletszankciókat, így a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszíti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.
A vételárelőlegnek vagy másnévvel vételárrésznek nincs ilyen szankciós funkciója, az a szerződés meghiúsulása esetén mindig visszajár. A felek a foglalóval hangsúlyozni tudják vételi szándékuk komolyságát.
Lehet, de nem tanácsos. A főszabály az, hogy a foglaló a szerződéskötéskor kerül átadásra vagy átutalásra és a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy mely vételárrészt tekintik a felek foglalónak, hiszen a foglaló egy szerződést biztosító mellékkötelezettség. Szerződés nélkül, az eladó által elfogadott vételi ajánlat alapján foglalót adni meglehetősen kockázatos, annak esetleges visszakövetelése sokszor csak egy bizonytalan kimenetelű fizetési meghagyásos és peres eljárás útján lehetséges.
Köztes megoldás lehet a foglalót nem közvetlenül az eladónak fizetni, hanem azt egy ügyvédnél letéti szerződés alapján ügyvédi letétbe helyezni és a letéti igazolást bemutatni az eladónak, mivel így nem tesszük ki magunkat annak a kockázatnak, hogy ha utóbb valamilyen okból mégsem jön létre a jogügylet és az eladó nem adja vissza önként a foglalót, akkor külön nemperes vagy peres eljárás útján kelljen visszakövetelnünk a foglalóként átadott pénzösszeget.
A vevők rendszerint tehermentes ingatlan szeretnének megvásárolni, továbbá a pénzintézetek is általában akkor nyújtanak hitelt, ha az ingatlan tehermentes. Az ingatlant terhelhetik ugyanakkor különböző terhek, mint jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, végrehajtási jogok…
Ezen terhek törlésében az ügyvédi iroda segítséget tud nyújtani, a konkrét terhek típusát és törlési lehetőségeiket minden esetben egyedileg kell megvizsgálni. Az egyes terhek törlése történhet a vételár terhére is előszerződés vagy szerződés keretében.
2026. év márciusában Sátoraljaújhelyen, Vilyvitányban és Karcsán van önazonossági rendelet hatályban a környékbeli települések közül, Sárospatak városa nem alkotott ilyen rendeletet. Az Önazonossági törvény alapján betelepülőnek minősül az a természetes személy, aki a településen ingatlantulajdonnal, lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, és a településen kíván ingatlant szerezni vagy lakcímet létesíteni.
Az ügyvédi iroda segítséget nyújt a betelepülő vevő részére az esetleges mentességet megállapító vagy a betelepülést engedélyező önkormányzati határozat beszerzéséhez, illetve eljár az elővásárlási jog kapcsán az illetékes jegyző előtt.
Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a társtulajdonos tulajdoni hányadának eladásakor a nem társtulajdonos, harmadik személy vevővel szemben a társtulajdonosoknak elővásárlási joguk van, azonban az egy sorban lévő tulajdonostársaknak egymással szemben nincs elővásárlási joga.
Társasházak esetén a felek az alapító okiratban rendelkezhetnek arról, hogy az egyes lakások tulajdonosai részére elővásárlási jogot alapítanak. Ezen elővásárlási jogot rendszerint bejegyeztetik a tulajdoni lapra is. Ennek okán társasházi ingatlan eladásakor egyedileg kell ellenőrizni, hogy az alapító okirat, illetőleg a társasházi törzslap tartalmaz-e külön rendelkezést az elővásárlási jogot illetően.
Gyakorlati tapasztalatunk, hogy a környéken kevés társasház alapított elővásárlási jogot a tulajdonostársak részére.
A föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.
Főszabály szerint föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg, kivételes, törvényben meghatározott esetekben pedig jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek is (például állam, egyház, jelzálog-hitelintézet és önkormányzat).
A szerzési jogosultságot minden esetben a személyes konzultáció keretében vizsgáljuk meg. Gazdasági társaságok (cégek) ugyanakkor nem szerezhetnek termőföldtulajdont.
Nem feltétlenül. Földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. Ezen 1 hektár mértékű tulajdonszerzési korlátot közeli hozzátartozó között nem kel alkalmazni. 1 hektár fölött vagy nem közeli hozzátartozók esetén földműves minőséggel kell rendelkeznie a tulajdonszerzőnek.
A földműves a föld tulajdonjogát a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld területnagyságának beszámításával 300 hektár mértékig szerezheti meg, ez az úgynevezett földszerzési maximum.
A földforgalmi törvény részletesen felsorolja azt, hogy egy termőföld adásvételi szerződés esetén a szerző fél milyen elővásárlási jogalapot jelölhet meg.
Leggyakrabban előforduló esetekben az elővásárlási jog az alábbiak szerint alakul (egyes jogosulti csoportokon belül tovább differenciál a törvény):
- Magyar Állam
- földet használó földműves
- helyben lakó szomszéd földműves
- helyben lakó földműves
- az olyan földművest, akinek az életvitelszerű lakáshasználata helye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve olyan, Magyarország területén fekvő településen van, amelynek közigazgatási határa az adás-vétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.
Az adásvételi szerződés elkészítése folyamán az ügyfél által megadott, előre bekért információk alapján megjelöljük, hogy a konkrét esetben a szerző személy tekintetében mi képezi az elővásárlási jogosultság alapját, mivel azt még befolyásolhatja pl. hegyközségi tagság, erdőbirtokossági társulati tagság, családi gazdálkodói tevékenység is.
A föld tulajdonjogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház, illetve annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.
Közeli hozzátartozó alatt a törvény az egyenesági, illetve oldalági rokonokat érti (szülő-gyermek, házastársak közötti, testvérek közötti, nagyszülő-unoka közötti ajándékozás).
A termőföldeken fennálló osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről szóló Foktftv. alapján egy egyszerűsített eljárásban, a Földforgalmi (Fftv.) törvény által előírt korlátok többsége nélkül megszüntethető a közös tulajdon. Ennek két módja van, a megosztásos vagy az egyoldalú bekebelezési eljárás. Amennyiben a jogszabály által meghatározott, művelési áganként változó területi minimumot (3.000 m2 vagy 10.000 m2) elérő legalább két terület kimérhető, akkor természetbeni megosztásnak van helye, ha azonban az összes tulajdoni hányad kisebb, mint a területi minimum, akkor valamennyi területrészt be kell kebelezni, azaz mintegy megvásárolni az érintett tulajdonostársaktól egy, a Foktftv. Vhr.-ben meghatározott minimum vételáron.
A megosztásos eljárás is lehet bekebelezéssel vegyes eljárás, azaz részben természetben kell megosztani az ingatlant, a területi minimum alatti tulajdonosokat azonban kötelező kebelezni, azok semmi esetre sem mérhetők ki.
Nem, a Foktftv. szerinti eljárásra nem vonatkoznak az Fftv. rendelkezései sem az elővásárlást, sem a hatósági jóváhagyást illetően. Előírás ugyanakkor, hogy csak az a társtulajdonos kezdeményezheti ezen eljárást, aki főszabály szerint legalább három éve tulajdonrésszel rendelkezik az adott termőföldben.
Fontos, hogy a tulajdonostársakat az eljárás tényéről értesíteni kell, ugyanakkor az elhunyt, ismeretlen helyen tartózkodó társtulajdonosok részére a bekebelezési érték bírósági letétbe helyezhető, hagyatéki eljárás lefolytatására vagy a társtulajdonos címének felkutatására nincs szükség.
Értesítettnek kell továbbá tekinteni akkor is a társtulajdonost, ha a küldemény „elköltözött”, „nem kereste”, „ismeretlen” vagy „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezett vissza.
Az alábbi adatokra van szükségünk egy gazdasági társaság (például Kft. vagy Bt. alapításához):
- szükség van a gazdasági társaságot alapító személyek pontos személyi adataira, ezért kérjük küldjék meg a cég leendő tagjainak a személyi igazolványán, lakcímkártyáján és adókártyáján szereplő adatokat, továbbá a gördülékeny kapcsolattartás érdekében legyenek szívesek adják meg a felek telefonszámát és e-mail címét is
- jelöljék meg, hogy ki legyen az ügyvezető (egy személy, vagy több személy önállóan vagy többen együttes cégjegyzési jogosultsággal)
- mi legyen a cég elnevezése
- hol legyen a cég székhelye
- mi lesz a cég e-mail címe
- jelöljék meg a tevékenységi köröket (irányadó a TEÁOR jegyzék a KSH honlapján, a 4 számjegyből áll tevékenységi körök közül szíveskedjenek választani)
- az ügyvédi irodában készített okiratban nyilatkozni kell, hogy a törzstőke (Kft. esetében minimum 3.000.000 Ft) rendelkezésre áll, amelyet a cég bejegyzésétől számított 8 napon belül be kell fizetni a cég saját bankszámlájára (a cég a bejegyzését követően adószámot is kap)
- ki lesz a cég könyvelője, a társaság áfa hatálya alá fog-e tartozni
A cég neve más, a cégjegyzékbe bejegyzett cégek nevétől legalább három, inkább négy betűvel térjen el, lehetőség szerint minimum kettő szóból álljon, és ne legyen benne évszám (a bejegyzett cégek nevei az alábbi weboldalon találhatók: www.e-cegjegyzek.hu).
A cégbejegyzési kérelem beadása előtt az ügyvéd a cégjegyzékben, illetve a cégbíróságon ellenőrzi, hogy a kiválasztott név nem téveszthető-e össze egy másik, már bejegyzett cég cégnevével.
Amennyiben egy gazdasági társaság fő, illetve egyéb tevékenysége változik, abban az esetben ezen változást a cég könyvelője jelenti be, ehhez nem szükséges az ügyvéd közreműködése, az ügyvéd nem is tudja ezt a változást bejelenteni.
Csak - a közjegyző határkörébe tartozó - fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthető főszabály szerint a kizárólag pénz fizetésére irányuló olyan lejárt követelés, amelynek összege a 3.000.000 Ft-ot nem haladja meg.
A fizetési meghagyás kibocsátását bármely közjegyzőtől lehet kérni. A közjegyző a hiánytalan kérelem esetén kibocsátja a fizetési meghagyást, azaz felhívja a jogosult kérelme alapján a kötelezettet a pénztartozás teljesítésére.
Ha az ún. fmh.-val szemben a kötelezett határidőben (kézbesítéstől számított 15 nap) ellentmond, az eljárás perré alakul át abban az esetben, amennyiben a jogosult a közjegyző felhívására előterjeszti a keresetet tartalmazó iratot a perre illetékes bíróság előtt. Ha a kötelezett határidőben nem terjeszt elő ellentmondást, akkor az fmh. jogerőre emelkedik és végrehajtási eljárás indítható a kötelezettel szemben önkéntes teljesítés hiányában.
Első lépésként be kell szerezni az ingatlan tulajdoni lapját és meg kell nézni, kik a bejegyzett tulajdonosok. Ezt követően meg kell keresni a Személyiadat- és Lakcímnyilvántartást, hogy a tulajdonosok beazonosíthatóak-e a tulajdoni lapon szereplő adatok alapján, továbbá életben vannak-e, mi a pontos lakcímük.
- Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján nem beazonosítható a tulajdonos vagy nem ismert sem a lakó-, sem a tartózkodási helye, akkor ismertelen helyen tartózkodónak minősül. Ez esetben ismeretlen helyen tartózkodó személlyel szemben indítható elbirtoklási vagy közös tulajdon megszüntetése iránti per hirdetményi kézbesítés és ügygondnok kirendelése mellett.
- Ha az adatközlésből azt tudjuk meg, hogy a tulajdonos már nem él, akkor közlik velünk a halál időpontját és az elhunyt utolsó ismert lakcímét. Mivel elhunyt személy nem jogképes, vele sem szerződni, sem pereskedni nem lehet, ezért elsőként le kell folytatni egy hagyatéki vagy póthagyatéki eljárást és az örökösökkel lehet felvenni a kapcsolatot szerződéskötés céljából, vagy szerződési akarat hiányában őket lehet perelni.
- Amennyiben a tulajdonos él és a lakcíme is ismert, meg lehet keresni annak céljából, hogy kössünk vele egy szerződést pl. adásvétel, elbirtoklás vagy közös tulajdon megszüntetése jogcímén. Ha a tulajdonos a szerződéskötéstől elzárkózik, abban az esetben pert lehet vele szemben indítani a bíróság előtt.
MIÉRT VÁLASSZON MINKET?
Magas szintű szakértelem
Gyakorlatorientált problémamegoldás
Megbízható ügyintézés
Szakmai tapasztalat
